Magunkról

gyimesbukk
Szolgálatot teljesít:

  • Ft. Salamon József, plébános
  • T. Hanuleac Tamás, segédlelkész
  •  Tankó Előd, kántor

A kontumáci (vesztegzári) Nagyboldogasszony templom 1782-ben épült. A templom körüli romépületeket történelmi jelentőségük miatt konzerválni kellene. P. Reparolis Vicentius ferencest (1764–1775) a vesztegzár lelkészének nevezték ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására. Ő volt az, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál mondhasson misét, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket taníthassa. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári lelkipásztorok egyúttal a helybéli, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították.



Gyimesbükk az ezeréves történelmi határnak helyet adó, legalsó település. A Gyimesi-szoros vidéke leghamarabb a tatárbetörések megszűnése után népesült be: szétszórtan megjelentek az első tanyák, pásztorkunyhók. A kialakult szállások egyben a legősibb szenthelyek is, ahova az állatok csendes legeltetése közben a gazdák időnként visszavonultak imádkozni. A fáktól megtisztított patakvölgyek valóságos falvakká nőtték ki magukat, jelentős havasi területek alakultak ki. 1910-ben már 6298 volt a lakosság létszáma. 1992-ben 5316-an éltek a faluban. A községet 1951-ben politikai és területátrendezési okok miatt Bákó megyéhez csatolták. 1965-ben teljesen megszüntették a magyar nyelvű oktatást.
Templomok: Gyimesbükkön György Lajos plébános vezetésével a hívek egy szükségtemplomot építettek 1929–1933-ban. 2004-ig használták, amikor főhatósági engedéllyel felszámolták, és az oltárt a képpel együtt visszavitték a régi helyére, a kontumáci templomba. Az új templom betonalapját 1926-ban György Lajos esperes-plébános idejében készítették el. A templom 1974. február 25-től 1976. október 16-ig készült el Dani Gergely plébános idejében. Tornyában három harang van: egy 886, egy 476 és egy 228 kg-os. A gyimesbükki új templomban tartják a virágvasárnapi búcsút is. A bükki Szent Péter és Pál templomot temető övezi. 1907-ben a bükki hívek haranglábat építettek, és két haranggal szerelték fel, hogy ne szoruljanak haláleset alkalmával a görög katolikusok harangjára. A telket Oltyán Gábor (Toloka) adományozta, 1926-ban indítványozták a bilibókszerbeli kápolna építését, amit 1977–78-ban megnagyobbították. 2005-ben a templom belsejét egyházmegyei engedéllyel átrendezték, felújították.

A tarhavasi Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolna 2005-ben épült, 2008-ban sekrestyével bővült. Az egykori izraelita lakosság emlékét a tarhavaspataki zsidó temető őrzi. Oltyán Illyés házát a fi a, Oltyán György az egyháznak ajándékozta, amit kápolnává alakítottak. Az akkori rendszer vezetője 3000 lejjel büntette a családot. Vass Ince plébános haranglábat építtetett 1991 júniusában. Simon Jakab idejében, 1994 őszén megvásárolták és kifi zették a házat, amit Borbély Gábor csíkszeredai főesperes felszentelt. Salamon József plébános idejében a régi ház javításra szorult, és új kápolna építése mellett döntöttek. 2005 augusztusától november 19-re, a hívek önzetlen segítségével elkészült a kápolna.
A bálványosi kápolna építéséhez 1993-ban kezdtek. 1997. május 3-án szentelték a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére, de a búcsút szeptember 14-én ünneplik. A kápolna mögötti részen temetőt nyitottak.

Rakottyás telepen csak időközönként van szentmise háznál, a be nem olvadt néhány hívőnek.
Áldomás: Gyimesbükk az ezeréves történelmi határnak helyet adó, legalsó település. Az első haranglábat
1866-ban állították fel. 1907-ben az Áldomáspataki hívek haranglábat építettek, 1909-ben kápolnává alakították. 2009-ben búzaszentelés alkalmára kívülről-belülről felújították a kápolnát.

Barátos az anyaegyháztól erdei úton 30 km-re, közúton 183 km-re van. Kápolnája fából épült. Mailáth Gusztáv Károly püspök a 20. század elején iskolát indíttatott be, és szakképzett tanítónőt neveztetett ki ide. Ma kihalófélben vannak a katolikusok. Elszigeteltsége miatt Gyimesbükkre, Hidegségre húzódtak. A környékbeli hegycsúcsok a régi határ és a háborús katonai műveletek emlékeit őrzik. A harangláb az Áldomásalja mellett lévő hegyre van építve. Az első haranglábat 1866-ban állították fel. 1907-ben az Áldomáspataki hívek haranglábat építettek, 1909-ben kápolnává alakították. 2009-ben búzaszentelés alkalmára kívülről-belülről felújították a kápolnát.

A kontumáci (vesztegzári) Nagyboldogasszony templom 1782-ben épült. A templom körüli romépületeket történelmi jelentőségük miatt konzerválni kellene. P. Reparolis Vicentius ferencest (1764–1775) a vesztegzár lelkészének nevezték ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására. Ő volt az, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál mondhasson misét, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket taníthassa. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári lelkipásztorok egyúttal a helybéli, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították. A csíksomlyói ferencrendi szerzetesek 1782-ben Gyimesben, a vámhivatal közelében római katolikus templomot alapítanak. 1782-ben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztátora. Az 1785. augusztus 19-én kelt királyi levélből 385 hívőről kapunk tudomást, amely valószínűleg csak a vesztegzári őslakosokra vonatkozik.

Alszeg. Ide tervezték és építették a felekezeti iskolát a 20-as években, amit az új rendszer bebuktatott. Itt található ma a Dani Gergely Általános Iskola, a Bákó megye egyetlen magyar tannyelvű 1–8. osztályos iskolája.
Haranglábak:

A kontumáci temetőben: építésének éve 1870. Fagerendázattal, deszkaburkolattal és zsindellyel fedve. Van benne egy 1875-ben készített harang Fogarasy Mihály püspök felirattal.
Gyimesben – Alszegben: építésének éve 1880, Főút 54. sz. alatt, kétágú fa végében befödve zsindellyel, alatta 2×2 m kis szobácskával, cseréppel befödve. Van egy kis harangja.
Főút Czikolyai temetőben: építésének éve 1865. Fagerendázattal, deszkaoldallal, zsindellyel fedve. Van benne egy harang.

Örökös szentségimádási nap: június 18.

Leave Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.